2009. június 8., hétfő

pszicho s trauma

Rohanás lépcsőkön lefelé, elveszettség, gyűlölet, szerelem, őrjöngés, elhagyás, egyedűli sírás, s tombolás.
Rohanás a hegyről. Minden végtelen, kétségbeejtő, félelmetes, elveszejtő.
Hol a szerelem, biztonság, törődés, régi fiú s lány. Minden eltűnt, csak a rohanás marad, mintha valaki üldözne.
Önkívület, módosúlt tudatállapot, pillanatonként változó nevetés és sírás, csak hívni valakit most azonnal, aki segít....
Be kell mennem, háát igen, a pszichiátria hajnali 3kor...

bababa


élni annyi, mint minden pillanatban születni, s jön bababa

2009. január 28., szerda

egy két há.. és szökdécselősdi

Nadja, szökdécselősdit játszik, nem sír, nem menekül, most jó, mosoly fut belül szét mindenfelé, apró kis örömkristályok.
Végtelen energiát érez, világokat mozgatna, rombolna és építene fel, minden új szín, sárga, kék, piros, minden új hang, zongora, szaxofon, minden természet, hegyek, folyók, minden érzés, minden jóóóó. Nadja értelmet nem keres, hisz nem találhat, él, ennyire talán soha nem élt még, él úgy, mint egy mindent magába szippantó, néha síró, néha nevető, eleső majd újra szökdécselő apró ösztönlény.